Horváthné Hercsel Zsófia vagyok, két csodás kisfiú anyukája, konduktor-tanító és Pfaffenrot manuálterapeuta. Konduktori diplomámat a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetében (mai nevén Semmelweis Egyetem Pető András Kar) kitüntetéssel szereztem meg.

2008 óta foglalkozom koraszülött és központi idegrendszeri sérült gyermekek fejlesztésével, és több mint 10 éves tapasztalattal rendelkezem a korai fejlesztés területén. Munkám során az egyéni mozgásfejlesztő terápiák mellett csoportos foglalkozásokat is tartottam 0-3 éves korig. Ebben az életkori szakaszban a jól felépített szakmai munka mellett a szülők aktív szerepe a terápiában ugyanolyan fontos. Éppen ezért a gyermekek fejlesztésén túl kiemelt feladatomnak tartom a szülők tanítását, a közös munkába való bevonásukat. Célom, hogy segítséget nyújtsak nekik abban, hogy magabiztosak legyetek a terápiás folyamatban.

Számomra nem létezik ciki kérdés: Minden szülői felvetésnek, kételynek kulcsfontosságú szerepe van, amelyre igyekszem a legfőbb tudásom, tapasztalataim szerint válaszolni. Fontosnak tartom, hogy ezekről minden esetben nyíltan tudjunk beszélni. A vizsgálatok és terápiák fókuszában a gyermek áll, a szülők és köztem nincs alá-fölé rendelt viszony, mindig együttes erővel haladunk a kitűzött cél felé. 

Nem csak konduktorként, de édesanyaként is teljesen megértem, ha a kiadott "házi feladatokat" nem tudtátok pont annyiszor gyakorolni, ahányszor megbeszéltük, vagy az éppen aktuális telihold/fogzás/növekedési ugrás miatt nem fért bele a napotokba "az a kis csípőkörzés vagy karemelés". Számomra az már sikerélmény, ha ilyen esetekben nem gyomorgörccsel jössz hozzám, hanem tudod, hogy egy olyan helyre, olyan emberhez jössz, aki szintén "járt ebben a cipőben", és megérti, átérzi az adott pillanat nehézségeit és segít túllendülni rajta.

Ha kérdésed van kisbabád/gyermeked mozgásfejlődésével kapcsolatban, és elnyertem a bizalmad, keress bátran és fejlődjünk közösen!